Nagyon jól érzem magam a középfokú tanfolyamon! Egyrészt, mert sokkal többet mozgunk, hiszen kell palánkon és ferde kúszón átfutni, másrészt pedig mert nagyon tetszik az, hogy itt nagyrészt gondolkodva tanítjuk a kutyákat (formálás). Szergej imád bólyához rohangálni (már azt is tudja, hogy ha van négy bólya, akkor arra felé megy, amerre mutatok), nagyon szereti a házi feladatnak kapott dobozt is, amivel mindenfélét kell majd csinálni (egyelőre ott tartunk, hogy belerakja a két első lábát, meg pacsit ad rá, felborítja, ilyesmi :)). Egy dobozt már ki is gyilkolt, így most szereztem egy masszívabbat neki :)
Már megismertették velünk a pálcát is. A következő hétre meg kell tanítani egy új trükköt vele, de még nem találtam ki, mi lesz az. Lehet, hogy a forgás, vagy a szlalom a lábaim között, de lehet, hogy valami más, kevésbé kommersz.
A kézjelek megyegetnek, még a felültetésre kell gyúrni, mert ott még nem mindig ül fel. Szerintem itt velem van a baj, majd próbálok kísérletezni a kézjeleimmel, mert lehet, hogy nem mindig ugyanazt mutatom.
A megállítás szerintem jó lesz. Most az van, hogy már tudja, hogy meg kell állni valamikor, így nem rohan, hanem lassítgat a táv közepe felé már magától. Ezt majd ki fogom javítani. Azt kell csinálnom, hogy párszor csak behívom és nem állítom meg.
Volt tegnap helyben maradási verseny, amit Szergej nyert :) Mondjuk a többiek elég hamar kiestek, de akkor is :) Amikor felugrottam, és tapsoltam a fejem fölött, akkor már ő is berohant hozzám.
Játék közben a parkban azt gyakoroljuk, hogy amikor visszahozza a Kong-ját, akkor ne kezdje el rágcsálni, és nem úgy kelljen kiimádkoznom belőle, hanem egyből tegye le elém, amikor kérem. Még közel sem tökéletes, de már érzem a haladást :) Így kevésbé van veszélyben a kezem..
Gyurma mostanában rombol. Hát, Szergej is. Vagyis nem tudni, hogy ki a kettő közül, de szerintem Szergej az. Vagyis hát az úgy volt (szerintem), hogy Bodza elkezdte lepakolni a cipőket, és kiszedni a talpbetéteket. Szergej pedig látá, hogy a talpbetét az jó, és megtanulá, hogy az a cipőkben lakozik. És ezek után már Szergej önállósódá, és magától kiszedé és szétrágá a talpbetéteket :( Még jó, hogy mostanában tanultuk a bemutatkozást a suliban, mert lehet, hogy meg kell majd ejtenem. Bár egyszer már csináltam otthon hasonlót, amikor hazaértem, és boldogan rohangált a szájában a betéttel. Most majd ügyesebb és tudatosabb leszek. Bár szerintem keresek majd egy másik szitut, ami egyértelműbb, meg majd el kell érni, hogy Bodza nem legyen épp otthon. Vele majd külön kell eljátszani ezt.
Egyébként meg ilyen cukik :) Boldok vagyok velük!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.