Mi és a kutyáink

Sok újság nincs felénk mostanában. Járunk rendesen kutyasuliba, és élvezzük is nagyon. Gyakorolni hááát, mondhatnám azt, hogy keveset gyakoroltunk, de közelebb áll az igazsághoz az, hogy kb semmit. Itt egy gyors összefoglaló:

• akadályok: imádják, bármikor megcsinálják, akár maguktól is átfognak rajtuk, ha épp arra járnak
• kézjelek: na ez volt az, amit kicsit gyakoroltunk a héten, és már sokkal megbízhatóbban megy, mint korábban. A fekvés eddig is szép volt, az ülés nem ment. Kb úgy nézett ki, hogy amikor az ülést mutattam, akkor elemelkedett fél centit a talajtól, majd ismét vissza. Most ma már szépen felült messziről is, és nem is hibázott :) Ha kitartóan gyakorlok vele, akkor ezzel sem lesz semmi baj.
• bólya: a távolsággal vannak még gondjaink, egyébként meg. Ez nem azt jelenti, hogy nem csinálja meg akár 12 méterről is, hanem azt, hogy még nem elsőre, hanem ha közelebbről indulunk, akkor már akár távolabb is el tudunk menni, és onnan is szépen kimegy. Ami nagy előrelépés, hogy már érti, hogy a bólyánál kell feküdni. Ezt most sikerült belerakni. Igazából az volt, hogy ezt nem is tanítottam meg neki soha, csak kézjellel fektettem a bólya mellett, de most megtanulta, hogy nem csak ki kell menni a bólyához, hanem ott mellette rögtön rám is kell nézni, és ha fektetést mutatok, akkor a bólya közvetlen közelében kell feküdnie. Valamikor pl a két lába között van a bólya :)
• megállítás: ezzel most szombaton haladunk sokat! Eddig az ott és a maradj, majd a fekszik kombinációval próbálkoztam, vajmi kevés sikerrel. Vagyis sikerült néha, de nagyon kiszámíthatatlan volt az egész. Arra jöttem rá, hogy ha csak annyit mondok neki, hogy fekszik, és mutatom is, akkor szépen megáll, és szép lassan le is fekszik :) Most már csak arra kell figyelni, hogy időben mondjam ki a fekvést, hogy ne csússzon túl a kijelölt sávon. Remélem működni fog :)

Igazából nem azért nem mennek még a gyakorlatok tökéletesen, mert Szergej béna, hanem azért, mert nem gyakorlunk. Tudom. Már csak két hét van vissza a vizsgáig, és most már oda kell tennünk magunkat, mert nagyon akarom már, hogy járhassunk a vasárnapi klubra. Meg a szombatira is, de ahhoz még kell egy ötös szintű vizsga. Gondolom ügyességi lesz, abban úgyis benne vagyunk, meg gondolom ahhoz könnyebb gyakorló társakat szerezni.

Ma kaptam két dicséretet is az oktatónktól :) Az egyik az, hogy ügyesen klikkerezek, a másik meg hogy a hangomat nagyon jól használom: érződik, ha lelkes vagyok, és az is, ha mérges.

Vasárnap a Hajógyári szigeten voltunk. Ez már alapfokon is nagyon bejött! Sok-sok zöld, hatalmas tér, lehet rohangálni, szimatolni! Élelem megtagadás nem volt, de cserébe láthattunk egy bemutatkozást: Norcsii vette kezelésbe Joker-t. A helyszín nem volt szerencsés, és az idő is korlátos volt, ennek köszönhetően szerintem Joker nem tört annyira össze, amennyire kellett volna neki, de nagyon látványos volt a viselkedésében a változás. Utána Ancsi (a gazdája) minden szavára elsőre, max másodszorra már szaladt is hozzá. Azért is tanulságos volt ez, mert most már én is magabiztosabb lettem ezen a területen, és tudom, hogy jól csináltam, amikor Bodzával játszottam el ezt (valami bekakálós sztori után). Amin lehetne változtatnom, az az, hogy lehetett volna még tovább tolni a kutyát, és a kioldás az lehetett volna lassabb, fokozatosabb. Mostanában szerencsére nem adott okot az ismétlésre, és remélem, hogy nem is fog :)

Ésss, megjelent Norcsii klikkeres könyve! Nekünk már megvan :) Még csak beleolvastam, de ha lesz konkrétabb tapasztalatom róla, írok véleményt!

Éssssss, lesz egy új kutya az ismerőseink körében!! Tecának lesz egy Pamutkutyája :) Elég sok közünk van a dologhoz, de erről majd máskor írok.

Egyébként azért írtok kevesebbet, mert most kicsit többfelé jár az agyam, és Szergejjel is kevesebbet foglalkoztam. Viszont rendszeresen járunk ki a parkba játszani (többször van olyan, hogy naponta kétszer is lefárasztom), járnak velem Eckermann-ba napközben, és amire nagyon büszke vagyok, hogy esténként és hétvégénként már póráz nélkül járunk sétálni hármasban! Bizony ám, Bodza is póráz nélkül sétál!! Ez számomra hihetetlen nagy szó! Mondjuk ez nem azt jelenti, hogy a lábam mellett jön mindkét kutya, hanem inkább azt, hogy előttem / utánam mennek kb max 10 méterre, és ha hívom őket, akkor vissza jönnek. Alapból nem mennek le a járdáról, ha mégis, azonnal visszaparancsolom őket, és csak akkor kelünk át az úton, amikor összeszedtem őket, és leültettem a padkára, majd megbizonyosodtam róla, hogy nem jön autó. Én ezzel boldog vagyok! Ami szintén egy pozitív vonzata ennek, hogy Bodza sokkal gyorsabban és többet pisil / kakál, ha szabadon van. Remélem ez jó hatással lesz a szobatisztaságára :)

A végére még egy jó hír: Monty (a Beagle, akinek Anyesz és Safi a gazdija) vasárnap letette az alapfokú vizsgát 91 ponttal! Nagyon menő :) Januárban kezdik majd a középfokot.

Mára ennyi, hamarosan írok ismét, és mesélek kicsit Edward-ról (Teca leendő kutyusa). Addig is egy kis kedvcsináló: